Meningococcus fertőzés kezelése
Minden meningococcus fertőzésben szenvedő vagy gyanús beteget azonnal és haladéktalanul kórházba kell helyezni egy speciális osztályon vagy diagnosztikai egységben. A meningococcus fertőzés átfogó kezelését a betegség súlyosságának figyelembevételével alkalmazzák.
Antibakteriális terápia meningococcus fertőzés esetén
Generalizált meningococcus fertőzés esetén a nagy dózisú penicillin-terápia továbbra is hatékony marad. A benzilpenicillin-káliumsót intramuszkulárisan adják be, napi 200 000-300 000 E/kg dózisban. 3-6 hónapos gyermekeknél az adag 300 000-400 000 E/kg naponta. A napi adagot egyenlő részekben, 4 óránként, éjszakai szünet nélkül kell beadni. Az élet első 3 hónapjában lévő gyermekeknél ajánlott az időközöket 3 órára lerövidíteni.
Súlyos meningoencephalitis, és különösen ependimitis esetén intravénás benzilpenicillin adása javasolt. A penicillin-kezelés megkezdése után 10-12 órán belül egyértelmű klinikai hatás figyelhető meg. A penicillin adagjának csökkentése nem javasolt a teljes kúra befejezéséig (5-8 nap). Ekkorra az általános állapot javul, a testhőmérséklet normalizálódik, és a meningeális tünetek megszűnnek.
Bár a penicillinek hatékonyak a meningococcus fertőzések kezelésében, jelenleg a cefalosporin antibiotikumot, a ceftriaxont (Rocephin) kell előnyben részesíteni, amely jól behatol az agy-gerincvelői folyadékba, és lassan ürül ki a szervezetből. Ez lehetővé teszi, hogy adagolását napi egyszeri vagy kétszeri alkalomra korlátozzák, napi maximum 50-100 mg/kg dózisban.
Az antibiotikum-kezelés hatékonyságának monitorozására lumbálpunkciót végeznek. Ha a folyadékcitózis nem haladja meg a 100 sejt/mm3-t és limfocitás, a kezelést leállítják. Ha a pleocitózis neutrofil marad, az antibiotikum-adagolást az előző dózisban további 2-3 napig folytatni kell.
Két antibiotikum együttes alkalmazása nem ajánlott, mivel nem javítja a kezelés hatékonyságát. Kombinált antibiotikum-alkalmazás csak bakteriális fertőzés (staphylococcus, proteus stb.) vagy gennyes szövődmények, például tüdőgyulladás, csontvelőgyulladás stb. kialakulása esetén jöhet szóba.
Szükség esetén nátrium-szukcinát (klóramfenikol) írható fel napi 50-100 mg/kg dózisban. A napi adagot 3-4 részletben kell beadni. A kezelést 6-8 napig kell folytatni.
Meningococcus fertőzés tüneti kezelése
A meningococcus fertőzés etiotrop terápiája mellett számos patogenetikai intézkedést alkalmaznak a toxikózis leküzdésére és az anyagcsere-folyamatok normalizálására. Ennek érdekében a betegek optimális mennyiségű folyadékot kapnak ivás és 1,5%-os reamberin oldat, reopoliglicin, 5-10%-os glükózoldat, plazma, albumin és egyéb anyagok intravénás infúziója révén. A folyadékokat intravénásan adagolják napi 50-100-200 mg/kg sebességgel, az életkortól, az állapot súlyosságától, a folyadék- és elektrolit-egyensúlytól és a vesefunkciótól függően. Donor immunglobulin adása is javasolt, és probiotikumokat (Acipol stb.) írnak fel.
Akut mellékvese-elégtelenség szindrómával társuló meningokokkémia nagyon súlyos eseteiben a kezelést intravénás folyadékadagolással (pl. hemodez, reopoliglucin, 10%-os glükózoldat) kell kezdeni, amíg a pulzus meg nem jelenik, majd hidrokortizonnal (20-50 mg) kell kezdeni. A napi glükokortikoid adag 5-10 mg/kg prednizolonra vagy 20-30 mg/kg hidrokortizonra emelhető. A pulzus megjelenése után a folyadékadagolásról intravénás cseppinfúzióra kell áttérni.